Alelnökévé választotta a Patrióta pártcsalád első, párizsi közgyűlésén a fideszes EP-képviselőt, Gál Kingát ennek apropóján kérdeztük a jobboldali előretörésről, az orosz-ukrán háborúról és Európa jövőjéről.
Pontosan milyen mandátummal jár az alelnöki kinevezés, s mik a konkrét tervei?
A Patrióta pártcsalád első közgyűlésén, Párizsban megtisztelő és kihívásokkal teli feladatot kaptam: az európai párt alelnökeként vegyek részt a pártcsalád működtetésében és építkezésében. Ahogyan azt a megválasztásomat követő beszédemben is hangsúlyoztam, a pártcsalád elsődleges célja, hogy mind Brüsszelben, mind a hazai belpolitikai csatatereken erőforrás legyünk tagpártjaink számára. Egymás támogatásával, közös erővel segítsük hozzá a patrióta jobboldali pártjainkat a győzelemhez a nemzeti választásokon és ahhoz, hogy kormányzó erőkké váljanak.
Azon fogunk dolgozni, hogy a patrióta pártok győzelmén és sikerén keresztül az emberek akarata érvényesüljön, és végre visszatérjen a józan ész hangja az európai politikába.
A patrióta pártok számíthatnak rám ebben a küzdelemben, mindent meg fogok tenni, hogy egyre erősebbek és sikeresebbek legyünk.
Mit rögzít, s miért fontos a Patrióták statútuma, amit Párizsban fogadtak el?
A statútum a pártcsalád működésének alapvető szabályait fekteti le. Kiemelendő, hogy a Patrióta pártcsalád tagpártjainak vezetői megállapodtak abban, hogy az állam-és kormányfőket összehozó Európai Tanács üléseit megelőzően Patrióta Vezetői Csúcstalálkozókat tartanak. Ez lehetőséget nyújt majd arra, hogy megvitassák az európai vezetők napirendjén szereplő legfontosabb kérdéseket, és ezekben közös álláspontot alakítsanak ki.
A Patrióták egyre erősebbek, szervezettebbek. Ez pedig azt a célt szolgálja, hogy egyre hatékonyabban tudjuk megjeleníteni emberek tízmilliónyinak hangját az európai politikában,
azokét, akik békét és biztonságot akarnak, akik meg akarják védeni a határokat az illegális bevándorlókkal szemben, büszkék a hagyományaikra, identitásukra, szemben az eltörlés kultúrájával és a woke ideológiával. Akik hisznek az erős szuverén nemzetekre épülő Európában és elutasítják az európai szuperállam gondolatát.
Mennyire egységes a pártszövetség Donald Trump megválasztása, illetve az orosz-ukrán háború megítélése kapcsán?
Donald Trump győzelme nagyon jó hír és biztató fejlemény a Patrióták számára, világosan mutatja, hogy a patrióta erőkre világszerte egyre nagyobb igény van. Győzelme arra bizonyíték, hogy az embereknek szükségük van a hazafiasan gondolkodó, az erőszakos woke ideológiával szemben a józan ész és normalitás pártján álló, a szólásszabadságot tisztelő politikai vezetőkre. Ezt ma Európában a Patrióták jelenítik meg.
Trump elnök úrral hasonlóan gondolkodunk a béke szükségességéről és az illegális migrációról is. Az emberek többsége most a tengerentúlon, ahogy júniusban Európában is a változásra szavazott. A választók nemet mondtak a liberális elit politikájára és a béke- és családpárti, migrációellenes jelölteket támogatták. Az amerikai választással kétségkívül új fejezet nyílik a transzatlanti kapcsolatokban, ami nagy lehetőség is egyben.
Most jó esély van arra, hogy minél hamarabb béke legyen a szomszédunkban, és arra is, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a saját békéjének és biztonságának garantálásában.
Ideje, hogy Európa a saját lábára álljon és megerősítse globális pozícióját és versenyképességét, ami folyamatosan romlik a versenytársaihoz képest. Az amerikai választók úgy döntöttek, hogy újra naggyá teszik Amerikát, most pedig rajtunk, patriótákon a sor, hogy naggyá tegyük Európát.
Hogyan?
Ehhez elengedhetetlen, hogy visszahozzuk a józan észt az európai politikába és visszaállítsuk a békét és a biztonságot a kontinensen. Mi, Patrióták bátran vállalkozunk erre és készek vagyunk ezért hatékonyan fellépni. A patrióta gondolkodáshoz természetesen az is hozzá tartozik, hogy elfogadjuk és tiszteletben tartjuk, ha bizonyos dolgokban nem értünk egyet. Hazafias, szuverenista pártok lévén értjük a nemzeti sokféleségből fakadó eltérő megközelítéseket, ugyanakkor arra törekszünk, hogy megtaláljuk a lehetséges együttműködési pontokat. Rengeteg a száma ezeknek a közös céloknak.
Scholz beszélt Putyinnal, egyre több szó esik a fegyverszünetről – fordulat?
Jó, hogy végre nő azok száma, akik a diplomáciai megoldás fontosságáról beszélnek, amelyet mi hosszú ideje hangsúlyozunk. Erre Donald Trump megválasztásával most minden eddiginél nagyobb esélyünk nyílik. Több mint ezer nappal a háború kitörése után bőven itt lenne az ideje, hogy a fegyverszünet, béketárgyalások kérdése álljon középpontban. Az Európai Parlamentben a Patrióta frakció nevében felszólalva egyedül maradtam a héten, aki nyíltan ezt szorgalmazta. A jelenlegi washingtoni és brüsszeli elit körében továbbra is háborús pszichózis uralkodik.
A Biden-adminisztráció engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú, Egyesült Államok által küldött rakéták orosz területen történő használatát, de a háborús készülődés fokozódása látható más nagy nyugati államokban is.
Hatalmas a kockázata az eszkalációnak, a háború kiterjedésének, ami számunkra – szomszédos országként – katasztrofális következményekkel járna. A brüsszeli háborúpárti többség továbbra is úgy gondolja, hogy még több fegyverszállítással, a pénzügyi és katonai támogatás növelésévél Ukrajna meg tudja nyerni ezt a háborút. Pedig világosan látszik, a nyugati liberális vezetők és a brüsszeli bürokraták eddigi Ukrajna-stratégiája megbukott: a mérhetetlen mennyiségű pénz és fegyverszállítás nem hozta közelebb a háború végét. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, a harctéren csak halál és pusztítás van.
Meggyőződésem, egy háborús konfliktusban az életek mentése és a szenvedők megsegítése a legfontosabb. Ezért hangsúlyozzuk következetesen, hogy eszkaláció helyett mielőbbi tűzszünet és béketárgyalások kellenek, amihez a diplomáciai csatornák megnyitására és párbeszédre van szükség. Bízunk benne, hogy Trump elnökkel és egy erős, békepárti republikánus vezetéssel sikerülhet mihamarabb véget vetni a háborúnak.
Mikor lesz, lehet a második legnagyobb frakció a Patrióták az EP-ben?
Önmagában hatalmas siker, hogy ilyen rövid alatt megszerveztük a Patrióták Európáért frakciót, amely a harmadik legnagyobb erő lett az Európai Parlamentben.
Az elmúlt hónapokban tovább tudtunk erősödni, így már 86 képviselő alkotja 14 pártból és 13 országból. Az is bebizonyosodott, hogy velünk meg tud lenni a jobboldali többség az Európai Parlamentben.
Ezért elsődleges az Európai Néppárt felelőssége, hogy a balliberális oldalon köti meg elvtelen paktumait, vagy a választóinak ígért konzervatív változás részévé válik. Ha a Néppárt tartaná magát a választóinak tett ígéretéhez, nem kicsinyes, szégyenteljes paktumokat kötne a status quo megőrzése érdekében, hanem a konzervatív jobboldalon keresne szövetségeseket, akkor tudnánk változást elérni, ahogy ez például a Venezuela-határozat esetében is történt.
Milyen együttműködés formálódik az ECR-rel?
Az Európai Konzervatívok frakciójával jó az együttműködésünk. Ha a két frakciót számszerűleg összeadjuk, akkor a második legnagyobb erőről beszélhetünk, ami olyan súlyt biztosít számunkra, hogy mind az általános, nagyívű politikai ügyekben, mind az egyes szakpolitikai témákban sikerülhet változást elérni az európai parlamenti döntéshozatalban. Így nem feltétlenül az a kérdés, ki milyen frakcióban ül, hanem hogy az európai embereket érintő lényeges kérdésekben együtt tudunk-e működni.
Bizakodó vagyok, úgy látom, hasonlóan gondolkozunk Európa jövőjéről, a szuverenitásról, a méregzöld átmenetről, vagy az illegális migrációról és ezen témák mentén jól együtt tudunk szavazni. Ez mindkét frakciónak az érdeke.
Mi arra törekszünk, hogy jó partnerséget tartsunk fenn azokkal, akik a jobboldali, konzervatív, értékeket képviselik, és – hozzánk hasonlóan – változást akarnak Európában. Emellett persze fontos az is, hogy az Európai Parlamenten kívül is erősödjünk, az európai politikában is nőjön a súlyunk. Erre minden esélyünk megvan, hiszen a Patrióta tagpártok folyamatosan erősödnek, Európa-szerte kiemelkedően szerepelnek a nemzeti, regionális választásokon.
Hogy áll a patrióta képviselők pozíciókból való kizárása miatt az EP vezetése ellen indított per, illetve eljárás?
Október elején nyújtottuk be a keresetet az Európai Unió Bíróságához, amelyben azt kértük, hogy semmisítse meg azokat a döntéseket, amellyel a Patrióták Európáért frakciót megfosztották a nekünk jog szerint járó vezető pozícióktól az Európai Parlamentben.
Az eljárás a Parlamenttel szemben elindult, de az Európai Unió Bíróságának működését ismerve gyors ítéletre nem lehet számítani.
A mi megítélésünk szerint az ügy egyértelmű, hiszen a körénk húzott tűzfal alkalmazása a Parlament eljárási szabályzatának több cikkét is megsérti, ráadásul antidemokratikus. A demokratikus választások eredményének megkülönböztetés nélkül tükröződnie kell az Európai Parlament testületeiben. Ha azonban a liberális-baloldali többség azt gondolja, hogy hatalomféltésükkel el tudnak minket hallgattatni, ki kell ábrándítsam őket: a Patrióták továbbra is minden lehetséges fórumon hangosan, és határozottan ki fognak állni az európai emberek érdekeiért.
nyitókép forrása: Európai Parlament
Megvan, mikor tárgyalja az Európai Parlament Jogi Bizottsága a TISZA-vezér és Ilaria Salis mentelmi ügyét. Kiderült továbbá, kik lesznek a liberális pártelnök és az antifa aktivista ügyének előadói.
Tizenegy nap múlva érkezik a békepárti Donald Trump, ő a jövő.
Nagy változás előtt áll a gyorséttermi lánc.
Semmi sem indokolna egy idei voksolást – vagy mégis? Kacsoh Dániel írása.
Naivitás, hogy a huszadik századi szörnyűségek nem ismétlődhetnek meg többé, a kapitalista, kolonialista elnyomás nem fokozható tovább – Nonbinárich Parajka írása a FMNCI.hu-n.
Botrányt botrányra halmoz az európai parlamenti képviselő, ellenzéki pártelnök, aki nem is akart képviselő lenni, a mentelmi jogot is eltörölte volna, viszont ma már épp ez védi.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
